Egyéb kategória

Napelem vállalkozásoknak?:
Egyáltalán megéri ez még?
Napi szinten futunk bele abba, hogy a zavaros kormányzati lépések vagy kommunikáció elbizonytalanítja a cégtulajdonosokat, vállalatvezetőket.
Teljesen érthető, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben mindenki keresi a költségcsökkentési lehetőségeket. Az pedig nem meglepő, hogy a vállalkozások számára kézenfekvő megoldásnak a saját napelem rendszer tűnik.
Eddig a pontig szinte mindenki eljut.
És ezen a ponton sajnos meg is akad.

Mi pedig most szeretnénk az itt megakadt cégvezetőket túllendíteni ezen a holtponton, pár hasznos információ segítségével.

Már nem lehet visszatáplálni!

2022. november 1. után beadott HMKE (háztartási méretű kiserőmű, ami maximum 50kW-os lehet) csatlakozási kérelem esetén tilos a visszatáplálás.
Ez egy olyan infó, amin mindenki megakad és nyugtázza magában, hogy így már nem éri meg a napelem rendszer a vállalkozásának.
De bontsuk egy kicsit jobban ki ezt a tényt!

Először is 50kW felett már évek óta tilos a hálózatra való visszatáplálás és drága visszwatt védelmeket kell a rendszerekbe beépíteni.
A nagy fogyasztók viszont ennek ellenére is telepítik a napelem rendszereiket.
Miért?
Mert még így is megéri nekik!

És azt tudta hogy...

De térjünk vissza egy pillanatra a visszatáplálási korlátozásra. Erről már szinte mindenki hallott. Arról viszont csak kevesen, hogy ez egy ideiglenes korlátozás.
Az Európai Unió felé tett vállalásunk alapján ezt a korlátozást maximum 2 éven át tarthatja fenn a kormány. Tehát legkésőbb 2024. november 1-ével megszűnik.
Miért lényeges szempont ez?
Mert a 2023-as év során telepített 50kW alatti napelem rendszerek még éves szaldó elszámolásba kerülnek. Igaz azzal a kitétellel, hogy jelenleg nincs visszatáplálás részükről, magyarul éves szaldóban lesznek, de közben mégsem.
Ez a negatív állapot fog legkésőbb 2024. november 1-én megszűnni.
Vagy korábban.
Mert a vállalásunknak az is része volt, hogy legalább fél évente felül kell vizsgálni a hálózat állapotát és amely területeken engedi, ott mielőbb fel kell oldani a korlátozást.

Tehát jelenleg van egy kedvezőtlenebb elszámolási mód, ami kevesebb mint 2 éven belül meg fog szűnni.
És azt követően, aki még 2023-ban telepített napelem rendszert, egy nagyon kedvező elszámolási módba kerül legalább 8 éven át. (A napelem rendszer üzembe helyezését követő 10 éven át lehet éves szaldó elszámolásban, utána havi szaldóba kerül.)

Megszűnt az éves szaldó!

Nem, még nem szűnt meg. És az utolsó infók alapján 2024. január 1-től sem szűnik meg azoknak, akik ezen dátum előtt választják ezt az elszámolási formát.
Jelenleg úgy néz ki, hogy 10 éven át élhet az éves szaldó elszámolás. Így 2024-ben azok számára fog átalakulni havi szaldóvá, akik 2014. előtt telepítettek napelem rendszert.

De azon is érdemes elgondolkodniuk a vállalkozásoknak, hogy ha más cégek évek óta visszatáplálás nélkül is telepítik az 50kW feletti rendszereiket, akkor mi a baj a havi szaldóval?
Csak annyi, hogy rosszabb, mint az éves szaldó elszámolás.
Viszont az is jobb, mint teljes mértékben fizetni a magas villanyszámlát!

Oké, lássuk a számokat!

Lehet beszélni bármiről, de egy cégvezetőt vagy tulajdonost semmi más nem győz meg úgy, mint a számok!
Tehát akkor nézzünk egy valós példát!
Nézzük meg egy pest megyei pizzéria számait!

Kezdjük a lényeggel, a pizzéria éves villamosenergia fogyasztása 51.000 kWh.
Ez elég sok...
Ilyenkor első lépésként bekérjük a 15 perces mérési adatokat, hogy lássuk miképpen is oszlik meg a fogyasztás.
Ez alapján már ki lehet számolni, hogy adott vállalkozás esetén mekkora az a napelem rendszer, aminél még nem túl nagy a visszatáplálás hiánya miatt elvesztegetett energia.

Ennél a pizzériánál az jött ki, hogy egy 20kWp-es napelem rendszer lenne az ideális.
A tető kedvezőtlen tájolása miatt ez a rendszer éves szinten 21.000 kWh energiát termelne.
Ebből pedig a 15 perces mérési adatok alapján 4.200 kWh lenne a veszteség. (Ez az amit bár megtermelhetne a rendszer, de az ideiglenes visszatáplálási korlátozás miatt elvész a vállalkozás számára.)

Akkor nézzük végig a telepítendő napelem  rendszer elemeit és árait!
Ebbe a rendszerbe alapból egy 20kW-os Sofar invertert terveztünk és mellé 50db 405W-os Risen napelemet.
(Azért Sofar az inverter, mert ez az inverter alkalmas az asszimetrikus visszatáplálásra is. Anélkül, hogy mélyebben belemennénk a technikai dolgokba, ez egy olyan előny, ami segít csökkenteni az elvesztett energia mennyiségét.)
A rendszer ára így, az engedélyeztetéstől a működésre kész átadásig nettó 8.000.000 Ft.

A rendszer által megtermelt és a pizzériában felhasználható energia mennyisége 21.000 kWh - 4.200 kWh (veszteség) = 16.800 kWh

A pizzéria jelenleg 179 Ft + ÁFA áron vásárolja a villamosenergiát.
Tehát 16.800 kWh x 179 Ft = 3.007.200 Ft a rendszer által megtermelt éves energia ára.

Tovább számolva látható, hogy a 8 milliós bekerülési ár, az éves 3 milliós termelés mellett kevesebb mint 3 év alatt megtérül!

 

Napelem vállalkozásoknak? Akkor ez most tényleg megéri?

Igen.
De vigyük kicsit tovább a fenti pizzériás példát!

Azt már kiszámoltuk, hogy a beruházás kevesebb mint 3 év alatt megtérül, a jelenlegi energia árakkal számolva.
Azt viszont még nem számoltuk ki, hogy a rendszer 25 év élettartam mellett 75 millió Ft-nyi villamos energiát vált ki, 8 millió Ft beruházás mellett!
De itt még nincs vége a történetnek, mert ezek a számok visszatáplálási korlátozás esetén igazak.
Viszont feljebb is írtuk, hogy az csak ideiglenes és maximum 2 évig él.

Ezért kicsit nyúljunk bele a rendszerbe!
Növeljük az inverter méretét 30kW-ra és telepítsünk erre 89db 405W-os napelemet, ami 36kWp.
A rendszer ár így nettó 13,6 millió Ft-ra nő.
Az első 2 évben a rendszer hiába fog termelni 37.800 kWh energiát, számoljunk úgy, hogy ebből csak kb. 17.000 kWh-t tudunk felhasználni.

Tehát az első 2 évben a rendszer kb. 6.080.000 Ft-nyi energiát tud kiváltani.
Ezt követően viszont megszűnik a feltöltési korlát és mind a 37.800 kWh-nyi energiát fel tudja használni a pizzéria!
Így a 3. évtől 37.800 kWh x 179 Ft = 6.766.000 Ft lesz a kiváltott éves villanyszámla.

És bár a megtérülési idő kicsivel több lesz mint 3 év, de nézzük meg ennél a rendszernél is a 25 év alatt kiváltott energia árát.
Az viszont az első 2 évben érvényes visszatáplálási korlátozás mellett is közel 162 millió Ft lesz!
Tehát 8 milliós beruházás mellett 75 millió Ft-nyi energia 25 év alatt.
13,6 milliós beruházás esetén viszont már 162 millió Ft az ezen idő alatt termelt energia ára.

Jelenleg a visszatáplálási tiltás mellett kb. 25-35%-ban lehet kiváltani napelem rendszerrel egyes vállalkozások villamosenergia igényét.

Szóval, ha az a kérdés, hogy napelem vállalkozásoknak? És ez egyáltalán megéri?
Akkor a válasz: igen.

Bizonytalan?
Kérje szaktanácsadóink díjtalan segítségét!
Elég kitöltenie az alábbi űrlapot és kollégáink keresni fogják.

[minicrm_offline_conversions_form hash="21422-0u3g6hu8qh2jmyfagpi5" client-id="Project.1467.GoogleAnalyticsClientId2"]

 

Sokakban merülhet fel jelenleg, hogy megéri-e még egyáltalán napelem rendszert telepíteni?
Vagy itt a vége?
Megtérül valaha egy ilyen beruházás?
Első lépésként vegyük sorra

Napelem rendszer telepítés változásai

Szaldó elszámolás 2024-ig

A 2022-es év vége nagyon sűrűre sikeredett a változtatások kapcsán. Korábban a kormány álláspontja egyértelmű volt:
"A 2023 végéig megkötött hálózathasználati szerződéssel rendelkező, vissza nem térítendő támogatásban nem részesülő háztartási méretű napelemes rendszerek esetén a jelenleg hatályos elszámolási szabályok (szaldóelszámolás) változatlanok maradnak."

Ez alapján a beruházók bátran hihették, hogy a szaldóban maradásuk kizárólag rajtuk áll, ha még 2023-ban telepítik napelem rendszerüket.
Egy félelmük volt csupán, nem lehetett biztosan tudni, hogy 2024-től egy változás a szolgáltatóban, a tulajdon viszonyban vagy esetleg egy inverter csere nem von-e maga után új szerződést. Mert az logikusnak tűnt, hogy az új szerződéskötés automatikusan hozza magával a szaldóból való kiesést. Ugyanis az egyértelmű volt, hogy 2024-től a szaldó elszámolás kikerül a választható elszámolási módok közül. Így 2024. január 1-től egy új szerződés az előzetes feltételezések szerint egyenértékű lett volna a szaldóból való kieséssel.

Visszatáplálási tiltás 2022. november 1-től

Az első sokk még ősszel beköszönt, amikor 2022 októberében bejelentették, hogy a november 1-től beadott csatlakozási kérelmek esetén tilos a hálózatra való visszatáplálás. Ez komoly csapás volt a napelem rendszerek addig faék egyszerű megtérülési idejére. Ugyanis, ha nincs visszatáplálás, akkor figyelni kell az azonnali fogyasztás maximalizálására.
(Egy átlagos háztartás minden odafigyelés nélkül a megtermelt energia kb. 25-33%-át tudja azonnal elfogyasztani. Odafigyeléssel ez az arány 50%-ig is feltornázható.)

Egy kiskaput azért hagytak rövid időre. Akik október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket azok továbbra is feltölthettek a hálózatra. Így egy olyan roham indult a hátralévő pár napban, ami alatt kb. 80.000-en adták be csatlakozási kérelmüket. Közülük sokan telepítő céges háttér nélkül, önállóan intézték a papírmunkát.

Sokkal kisebb visszhangja volt viszont annak a hírnek, hogy a kormány Brüsszelben komoly vállalásokat tett, melyért cserében több száz millió eurót kapunk hálózat fejlesztésre és energia tárolásra.
Ezen vállalások egyik lényeges eleme az, hogy legkésőbb 2 évig tartható fenn a visszatáplálási stop. Sőt, legalább fél évente kötelesek felülvizsgálni és a hálózat állapotától függően, akár területenként feloldani.
Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha valaki most adja le a napelem rendszer csatlakozási igényét, akkor ő jelenleg nem tölthet fel a hálózatra.
De ez a helyzet maximum 2024. november 1-ig állhat fenn!
Utána a 2023. december 31-ig a szolgáltató által átvett rendszerek nem pusztán csak visszatölthetnek a hálózatra, de él számukra a szaldó elszámolás is!
Mert jelenleg az a fura helyzet állt elő, hogy a most szerződők valójában szaldó elszámolásra szerződnek, de visszatöltési tiltással. (Ami nélkül viszont a szaldó elszámolás valójában még sem szaldó elszámolás.)
Amikor viszont eltörlik a visszatöltési korlátozást (legkésőbb 2024. november 1), onnantól ezek a rendszerek teljes értékű éves szaldós rendszerek lesznek!

Éves szaldó, havi szaldó?

A szaldó elszámolás hosszú éveken át egyet jelentett azzal, hogy a napelem rendszer évente egyszer számol csak el a szolgáltató felé. Az éves leolvasás során megnézik, hogy adott felhasználó mennyit energiát töltött fel a hálózatra és mennyit vételezett onnan. Aztán, ha több energia lett feltöltve, mint vételezve, akkor azt a szolgáltató kifizeti a felhasználó felé. Ha pedig fordított a helyzet, akkor a szolgáltató felé kell fizetni.
Ez így teljesen egyértelmű volt egészen 2022. őszéig, amikor bedobták a köztudatba a a havi szaldó fogalmát.
Ezt követően pedig részben elszabadult a káosz, miközben pár dolgot viszont végre tisztáztak.

Meddig lesz éves szaldó elszámolás?

Mindig is nehéz volt elhinni, hogy aki 2023. december 31-ig napelem rendszert telepít, az élete végéig élvezheti a szaldó (éves szaldó) elszámolás végtelen előnyeit.
Az őszi rendeletek és módosítók egyértelművé tették, hogy az éves szaldó előnyeit, az üzembe helyezést követően maximum 10 éven át élvezhetik a tulajdonosok.
Ez egy nagy előre lépés volt.

Tovább vihető-e az éves szaldó új szerződő esetén?

A másik nagy előrelépés az volt, hogy egyértelművé tették nem a szolgáltatói szerződés az alapja az éves szaldónak, hanem az üzembe helyezési idő.
Mit is jelent ez?
Addig mindenki amiatt izgult, hogy egy haláleset, egy ingatlan eladás véget vethet a nagyon kedvező éves szaldó elszámolásnak 2024. január 1-től kezdődően.
Ez az előzetes elképzelés mára már olyan mértékben megdőlt, hogy több olyan esetről is tudni, ahol a napelem rendszer tulajdonosa meghalt.
Az örököse pedig a saját neve alatt új szerződést tudott kötni november 1 után is, éves szaldó elszámolással és visszatöltési korlát nélkül.
Ez pedig azt mutatja, hogy valóban a napelem rendszer üzembe helyezésekor fennálló állapot a döntő.
Tehát 2024. január 1-től csak azok kerülnek havi szaldó elszámolásba, akik már több, mint 10 éve üzemeltetik éves szaldóban a napelem rendszerüket.

Mivel a rendeletek ezzel kapcsolatban nem voltak teljesen egyértelműek vagy laikusok számára azok nyelvezete nehezen értelmezhető volt, ezért sokan kértek állásfoglalást a MEKH-től.
Íme egy állásfoglalás, ahol egyértelműen elmagyarázzák az álláspontjukat az éves és havi szaldó kapcsán.

Ezzel már csak egyetlen gond van, a levél utolsó bekezdése. Azon rész ahol leírják, hogy ezen MEKH állásfoglalás nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak.
Ez egyelőre még várat magára, de jó eséllyel a különböző napelemes érdekképviseleti szervezetek rövidesen kisajtolják belőlük azt is.

Megéri-e még 2023-ban lakossági napelem rendszert telepíteni?

Röviden?
Meg. 🙂
De komolyra fordítva a szót, vegyük sorra az érveket és a lehetséges ellenérveket. Így azok ismeretében tud majd mindenki megfelelő döntést hozni.

Bizonytalanság

Kezdjük a legrosszabb dologgal ami a hazai szabályozó környezetben fellelhető. Ez pedig nem más, mint az állandó bizonytalanság és a hosszú távú döntések megfelelő szakmai kontroll nélkülisége.
Igen, ezek súlyos terhek, amik nem 2022-ben szakadtak a nyakunkba. 🙁
Aki ebben az országban él, az folyamatosan azt tapasztalhatja, hogy egyik napról a másikra, esetleg egyik óráról a másikra is változhat a jogi környezet.
Napelem rendszert pedig fél évre, hanem hosszú távú beruházásként 25-30 évre tervezünk.

Így ez egy olyan tényező ami a napelem telepítés ellen hat.

Megújuló energia jövője

Tegyük fel a kérdést, merre tart a világ, merre tart Európa?
A válasz átlagos tájékozottság mellett is teljesen nyilvánvaló. A világ - és benne Európa is - teljes mellszélességgel a megújuló energia mellett tette le a voksát. Ez a folyamat már több, mint 1 évtizede tart, de jelenleg egy újabb szintlépés küszöbén van.
Az olcsó orosz energiahordozókról való leválás folyamata az ukrán háborúval elkezdődött. Magyarország egyelőre mentességet kapott, de ez a mentesség sem örök életű.
Európa energiaéhségének kielégítését legkönnyebben a megújuló energia még intenzívebb használatával tudja kielégíteni.

A megújuló energiák közül, lakossági szinten a napenergia az amihez költséghatékonyan szinte bárki hozzá juthat.
Csak itthon, a 2022. március és szeptember között telepített napelem rendszerek kapacitás növekedése által 123 millió eurónyi gázt spóroltunk meg!
Ez pedig csak egy szűk 7 hónapos időszak!

Idén tavaszig a Brüsszelnek tett kormányzati vállalásaink keretében kb. 7 évnyi szünet után újra lehet itthon is szélturbinákat telepíteni.
Ugyanezen vállalások másik része, a napenergia felhasználása előtt is elsöpri az utóbbi hónapokban felbukkanó akadályokat. Az ezeket tartalmazó rendeleteket márciusig kell meghoznia a magyar kormánynak.

Összességében leszögezhetjük, hogy jelenleg a napenergia az amibe a világ a bizodalmát veti.
Mi pedig itt Magyarországon akarva-akaratlanul is be fogjuk látni, hogy ez számunkra a legkönnyebben elérhető energia forrás.

 

Energia árak

2021 ősze óta mondjuk, hogy a rezsidíj csökkentés tarthatatlan. Volt aki hitte, de a többség nem törődött vele. Aztán bejött, ami előre borítékolható volt; a választásokat követően a kormánynak lépnie kellett. Addigra ugyanis lassan évi 2000 milliárd forintos lyukat ütött volna a költségvetésen annak további fenntartása.
Az energia árak már jóval a háború előtt elszálltak, de tény, hogy az csak tett rá még egy lapáttal.
Viszont az is tény, hogy botorság abban hinni, hogy a háború végeztével a villamosenergia ára varázsütésre visszaáll a korábbi szintre.
Egyrészt a háború vélhetően sajnos nem fog rövidesen békekötéssel véget érni. (Szakértők szerint maximum az várható, hogy idővel a szintje visszaáll alacsony intenzitásúra.)
Másrészt érdemes végignézni a világban zajló folyamatokat.

A világ lakossága folyamatosan nő.
Emellett az 1 főre jutó energia fogyasztás szintje is nő. Ma már a világ legszegényebb országaiban élők is mind több energiát fogyasztanak.
Ebből kiindulva - ha csak nem jön nagyon rövid időn belül valami szenzációs energetikai áttörés - a jövőben nem lesz túlzott energia bőség.
Ha pedig nem lesz energia bőség, akkor nem fognak visszatérni a korábbi alacsony árak sem.

Kinek érdemes napelem rendszert telepítenie 2023-ban?

Kezdésként bontsuk ketté azok csoportját, akik belevághatnak a napelem telepítésbe.
Az 1. csoportban azok vannak, akik még 2022. október 31-ig beadták a csatlakozási kérelmüket.
Rájuk nem vonatkozik a feltöltési korlát. Amint elkészül a napelem rendszerük és átveszi a szolgáltató, onnantól kezdve éves szaldó elszámolásban vannak.
Jelenleg pedig nincs olyan elszámolási mód, ami ennél kedvezőbb lenne.
Mivel az infláció 2023-ban is végtelenül magas lesz, így a napelem rendszer telepítéssel egyből két legyet is lecsaphatnak. Egyrészt csökkenthetik vagy lenullázhatják a villanyszámlájukat, másrészt egy 25-30 éven át működő rendszerbe menthetik át a napi szinten romló megtakarításaikat.
Számukra egyértelműen megéri mielőbb telepíteni a napelem rendszerüket.

A 2. csoportba pedig azok tartoznak, akik 2022. október 31 után adták vagy épp jelenleg adják be a csatlakozási kérelmüket.
Ők azok, akik nem táplálhatják vissza a hálózatra a megtermelt, de fel nem használt energiájukat. Emiatt pedig folyamatosan kár fogja érni őket.
De nekik jelenleg arra kell fókuszálniuk, hogy ez a helyzet maximum 2024. november 1-ig tarthat!
Ha ezt az időszakot kibekkelik, akkor ezt követően még minimum 8 évig élvezhetik, az éves szaldó elszámolás minden előnyét.
Ezt figyelembe véve nekik is megéri a napelem, rendszer telepítés.

 

A havi szaldó fogalma a 2022-es év végén került bele a köztudatba és mind a régi napelem rendszer tulajdonosokat, mind a most telepíttetőket egyaránt érdekli mi is ez.
Jelenleg annyira képlékeny minden, hogy még a minisztérium is türelmet kér a rendeletek értelmezése kapcsán.
Így abba most nem is mennénk bele, hogy a lakossági napelem rendszer tulajdonosokra 2024. január elsejétől mi fog vonatkozni.
(Mi sem tudjuk. 🙂 )

Így inkább csak végig vesszük azokat az elszámolási formákat, amelyek eddig szóba kerültek.

 

Éves szaldó elszámolás

Jelenleg erről tudunk a legtöbbet, mert ez egy létező elszámolási forma. Valójában az egyetlen használatban lévő lakossági elszámolási forma.
Anno azért vezették be ezt a napelemes rendszerekhez kialakított elszámolási formát, hogy támogassa itthon a napelemek terjedését.
Ez az elszámolási forma elsősorban a felhasználónak jó.

Miért nem szereti a szolgáltató és az állam az éves szaldó elszámolást?

A válaszhoz előbb nézzük meg miképpen áll össze 1kWh villamos energia ára.
Alapvetően a fizetendő ár 3 részből áll:

• a villamos energia ára
• a rendszer használati díj (RHD)
• ÁFA

Éves szaldó elszámolás esetén a felhasználó kap egy oda-vissza mérő órát és amikor több a termelése, mint amit el tud azonnal fogyasztani, a többletet feltölti a szolgáltató hálózatára. Az óra pedig méri a feltöltött energia mennyiségét.
Amikor pedig nincs vagy nincs elegendő termelés, akkor a felhasználó vételezi a szükséges energiát. Az óra természetesen ezt is méri.

Éves szaldó esetén évente egyszer van egy elszámolás. Addig nem is kell fizetni semmit.
Ilyenkor a hálózatra feltöltött energia mennyiségéből ki kell vonni a vételezett mennyiséget és, ha az egyenleg pozitív szám, akkor a szolgáltató fizet. (Egy jelképes összeget.) Ha pedig negatív szám, akkor a felhasználónak kell kifizetnie a különbözetet.

Nézzünk erre egy példát.
Ha a napelem rendszer éves termelése 6000kWh volt, amiből 4000kWh feltöltésre került a hálózatra és a vételezett mennyiség is 4000kWh volt, akkor az egyenleg 0, tehát nincs mit fizetni. (Az „eltűnt” 2000kWh rejtélyének a megoldása pedig az, hogy a házban működő elektromos eszközök – ha lehetséges akkor – a megtermelt energiából működnek.)
Ha a 4000kWh feltöltés mellett csak 3000kWh volt a vételezés, akkor a felhasználó kérheti a +1000kWh kifizetését a szolgáltatótól, amiért kb. 5Ft-ot kap kWh-ként.
Ha viszont a 4000kWh feltöltés mellett mondjuk 6000kWh vételezés történt, akkor pluszban elfogyasztott 2000kWh energiát ki kell fizetni a szolgáltató felé.(36 vagy átlag fogyasztás felett 70 Ft/kWh áron.)

A fentiek alapján jól látható, hogy a szolgáltató számára nem nagy üzlet fenntartani egy olyan hálózatot, ahol olyan felhasználók is vannak, akik felé bár szolgáltatási kötelezettsége van, de azért nem kap semmit.
Sőt, valójában ők azok a felhasználók, akik miatt folyamatosan komoly fejlesztéseket kell végezni. Leginkább mert a hálózatra feltöltött energiát a régi trafók nem képesek lekezelni.

Az állam sem annyira boldog az éves szaldóval, mert 0Ft-ra hiába kerül rá egy izmos 27%-os ÁFA, attól az még 0Ft marad…

E fenti okok miatt mindig is nyilvánvaló volt, hogy az éves szaldó nem lesz örök életű.

Havi szaldó elszámolás

Valamikor novemberben dobták be a köztudatba a „havi szaldó” elszámolást. Egészen addig a szaldó elszámolás az mindenki számára éves elszámolást jelentett.
A havi szaldó elszámolást egyfajta köztes elemnek foghatjuk fel az éves szaldó és a bruttó elszámolás között.

Az éves szaldó előnye nyilvánvaló, a nagy mennyiségű nyári túltermelés, ezzel az elszámolással átvihető a téli – napsütésben szegényebb – időszakokra. Így a felhasználónak lehetősége van úgy elektromos fűtésre váltani, hogy az ahhoz szükséges áramot nyáron maga termeli meg. A szolgáltató pedig azt köteles a számára ingyen „tárolni”.

A havi szaldó elszámolás célja ennek a hosszú távú ingyenes „tárolásnak” a felszámolása. Illetve a felhasználók rászorítása a minél nagyobb mértékű azonnali fogyasztásra.

Hogyan működik a havi szaldó elszámolás?

Voltaképpen ugyanúgy, mint az éves szaldó, annyi különbséggel, hogy itt minden hónapban van egy záró elszámolás.
Tehát, ha mondjuk július hónapban 1000kWh energiát termeltél, de csak 250kWh-t fogyasztottál, akkor a plusz 750kWh-t jelenleg a rezsidíj csökkentés miatt torz, 5-6Ft/kWh áron fizetnek ki.
Mivel minden hónapban elszámolás van, így a plusz termelés nem vihető át a napfényben szegényebb téli hónapokra.
Így megszűnik az az állapot, hogy 0Ft-ért használhatja a szolgáltató hálózatát.
Ugyanis lesznek olyan hónapok amikor nem tud majd elegendő energiát termelni. Ilyenkor a plusz fogyasztását ki kell fizetnie a szolgáltató felé.
A kifizetett összegre pedig rájön az ÁFA, szóval az államnak is csurran egy kis pénzmag.

 

Bruttó elszámolás

A bruttó elszámolást valamikor 2021 júliusában vezették volna be, de végül az életbe lépése előtti éjjelen hatályon kívül helyezték a rendeletet.
Mivel egy jelenleg nem létező elszámolási formáról van szó, így csak a korábban elejtett kormányzati mondatokból tudunk tippelni milyen is lett volna.

Példaképpen képzeljünk el egy szép nyári napot.
Reggel kisüt a nap és a napelemek ontani kezdik az energiát. Ebből a ház valamennyit (25-33%-ot, nagyon jó esetben 50%-ot) elhasznál és a többit feltölti a hálózatba.
Aztán jön az este, lemegy a nap és a napelemek nem termelnek több energiát.
Természetesen ekkor sincs gond, mert a szolgáltató a hálózatról ellátja energiával a házat.
De!
És itt jön a lényeg!
Amikor plusz termelésünk volt és feltöltöttünk a hálózatba, azt a mennyiséget kifizetik nekünk. (Jelenleg 5-6Ft/kWh áron.)
Amikor viszont mi vételezzük az áramot, akkor fizetjük a rendszer használati díjat és az ÁFA-t is és így az ár 36Ft/kWh (vagy 70) lesz.

Ennél az elszámolási módnál még arra sincs lehetőségünk, mint a havi szaldónál.
Tehát nincs hónapon belüli, egyik napról a másikra való ingyenes energia átvitel sem. Sőt, még az sem, hogy a napközbeni plusz energia egy részét legalább este ingyen visszakapjuk!

Kijelenthető, hogy a jelenlegi torz árazási arányok (áram ára/RHD/ÁFA) mellett, bruttó elszámolással egy napelem rendszer megtérülése ma még nehezen számolható ki.
Viszont itt is hangsúlyoznánk, hogy ez egy jelenleg nem létező elszámolási forma. Nem tudni amikor végül kijön, milyen változtatásokat eszközölnek rajta.

Miképpen lehetne a bruttó elszámolás kedvezőbb?

A teljesség igénye nélkül pár dolog ami által kedvezőbb lehetne a bruttó elszámolás:

• Megoldás lehetne, ha végre elfelejtenénk a rezsidíj csökkentést, mert amiatt ragaszkodik a kormány a 36Ft-os árhoz. Mivel azt fixnek veszik és fix a 27%-os ÁFA is és a szolgáltató jelenleg a 20Ft feletti ár mellett is veszteséget termel, ezért az áram árát irreálisan alacsonyra vették. Ha ezen túl tudnánk lépni és a valós árhoz közelebb álló 70Ft lenne az áram ÁFA-s ára, akkor az RHD maradhatna 24Ft, az áram ára 31Ft lenne és ezekre jöhetne a 27% ÁFA 15Ft-ja. Így már mások lennének az arányok és a hálózatra töltött energiáért nem 5-6, hanem 31Ft-ot kaphatnánk.
• Bevezetnék a differenciált áram árat. Mert azért van különbség környezeti terhelés szempontjából, a napelem rendszerek által előállított energia és egy szén vagy gázerőmű által előállított között. A megújuló energia ára lehetne magasabb, mint a fosszilis energiáé.
• Esetleg jutalmazhatná az állam azokat, akik megújuló energiába ruháztak be azzal, hogy az általuk vissza vásárolt energiára nem 27, hanem mondjuk csak 5%-os ÁFA-t számolnának.

De mielőtt túl belemélyednénk a témába sokadjára is leírnánk, hogy jelenleg nincs kormányzati kommunikáció a bruttó elszámolás kapcsán.
Talán egyelőre elvetették és a kevésbé drasztikus havi szaldóval kívánják pótolni.